On:
In: apokaliptika

Annak érdekében, hogy Kedves Olvasóimat megóvjam a későbbi csalódásoktól, szeretném elmondani, hogy ez az írás pontosan annyit nyújt, mint amennyit ígér: azt fogom megvizsgálni, hogy a fent említett latin kifejezés, amit először egy olyan oklevélben írtak le, amit a nyolcadik és a kilencedik század fordulóján hamisítottak, hogyan vált a hetednapi adventista evangelizáló szolgálatban olyan bizonyítékká, amivel alátámasztották azt a hitet, miszerint a római katolikus egyház istenkáromló módon azt tanítja, hogy a pápák mint Krisztus vikáriusai, lényegében Jézus Krisztus fölé emelték magukat. Tehát ők testesítik meg azt az antikrisztusi hatalmat, amit Pál apostol a bűn emberének és törvénytiprónak (2Thessz 2,1-12), a Jelenések könyve pedig tengerből kiemelkedő fenevadnak nevez (Jel 13,1-10). Elolvasom >

On:
In: apokaliptika, Jelenések Könyve

(Jel 14,9-11) Amilyen tömör és nyílt formában szól az Apokalipszis az Isten imádatáról (Jel 14,7; 19,10), olyan határozottan beszél a sárkány és a fenevad imádásának tilalmáról: „ha valaki imádja a fenevadat és annak a képmását, és felveszi annak a bélyegét a homlokára vagy a kezére, az is inni fog az Isten haragjának borából, amely készen van elegyítetlenül haragjának poharában, és gyötrődni fog tűzben és kénben a szent angyalok és a Bárány előtt” (Jel 14,9-10). Ebben a szövegrészben csak a fenevadról és annak képmásáról van szó, de a Jelenések könyve a Szentháromsággal egy ördögi háromságot állít szembe. A nagy küzdelemről szóló látomásban (Jel 11,19-14,20) e háromság első tagjaElolvasom >

On:
In: Jelenések Könyve

(Jel 19,10) Jánost megragadta a Báránynak és a megváltottak megdicsőült gyülekezetének egybekelése, meghatottan az angyal lábai elé vetette magát, hogy imádja őt. De az angyal elhárította az imádatot, és azt mondta neki, hogy Istent imádja, mert egyedül a menny Istene méltó arra, hogy elfogadja a teremtmények imádatát (Jn 19,10). Nem ez az egyetlen szakasz a Jelenések könyvében, ahol központi szerepet kap a kérdés, hogy kit imádjunk, és kit ne imádjunk (Jel 14,7,9-11). Arra vállalkoztam, hogy áttekintem az imádat jelentését, szerepét és végül választ keresek a kérdésre: miért van az, hogy az Apokalipszis egyedül Istennek tartja fenn az imádat elfogadásának jogát.  Az imádás jelentése Az aElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Krisztus második eljövetele

(Jak 5,7-12) Második adventi textusunkat Jakab apostol leveléből vettem: „Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. 8Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. 9Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll. 10Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. 11Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr. Mindenekelőtt pedig,Elolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Krisztus második eljövetele

(Rm 13,8-14) Több fordításban is elolvastam ezt a szakaszt, és úgy ítéltem meg, hogy a Szent István Társulat által kiadott új római katolikus fordítás ragadta meg legjobban a szakaszban rejlő üzenetet: a két bekezdést egy közös cím alá rendezte, miszerint a szeretet a parancsolatok foglalata. A szeretetet pedig az teszi sürgetővé, hogy közel van az Úr eljövetele. „Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel,[1] mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. 9Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. 10A szeretet nem teszElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Jób könyve

Az Elihu rejtély Jób könyvében Néhány napja felhívott valaki, és feltett egy kérdést Jób könyve kapcsán. A kérdés valahogy így hangzott: „jól látom-e, hogy Elihu beszéde mintegy átmenetet képez az emberi bölcselkedés és Isten kinyilatkoztatása között?” A kérdés jogos és megalapozott: amikor zátonyra fut a nagy vita Jób és három barátja között, akkor megjelenik Elihu, ez a vehemens fiatalember, aki előbb Jóbot teremti le, mert igaznak és ártatlannak vallja magát, majd három barátját osztja ki, mert nem találták meg a megfelelő szavakat, hogy meggyőzzék Jóbot. Ezután előadja saját beszédét, amit Jób válasz nélkül hagy, de nem is kell válaszolnia, mert a beszéd végén megszólal IstenElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Biblia tanulmányozása

Luther Márton Galata levél magyarázata Luther Márton (1483-1546) a Római levél magyarázata után áttért a Galata levél magyarázatára (1516-1517), de könyv formájában csak 1519-ben tette közzé előadásait. A kötet 1517, azaz a búcsúcédulákról szóló vita előtti anyagot tartalmaz, viszont a vita után jelent meg. Ezért tükröződik benne Luthernek a vita előtti és a vita utáni felfogása is. Bennünket azonban nem a történelmi szempontok foglalkoztatnak, hanem a kommentár ma is érvényes megállapításai. A kommentár magyar kiadásához, ami Luther Válogatott Művei 9. kötetében jelent meg, Horváth Orsolya írt előszót.[1] Mivel szeretném az olvasót a kötet forgatására ösztönözni, a művel kapcsolatos lexikális ismeretek összefoglalásában – egy-két kiegészítéstől eltekintveElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Evangélium

Luther Márton Római levél magyarázata Luther Márton (1483-1546) egyik megjegyzése szerint, aki megérti, hogy mit jelent „Isten igazsága” a Római levélben, az előtt megnyílik a Paradicsom kapuja. A reformáció atyja nem volt egyedül e meggyőződésével, hasonló kijelentést olvasunk Kálvin Jánostól (1509-1564): aki a Római levél „igazi megértésre eljutott, az előtt már az Írás legrejtettebb kincsei felé is nyitva van az ajtó.”[1] Sajnos, a magyar olvasóközönségnek a huszonegyedik századig kellett várnia, hogy megismerje Luthernek a Római levélhez fűzött magyarázatait. Hálásak lehetünk, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága jóvoltából kezünkbe vehetjük a reformátornak a Római és a Galata levélhez írt magyarázatait.[2] Három dologról szeretnék szólni aElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Evangélium, Jelenések Könyve

Megjelentek a svájci reformátor kommentárjának utolsó kötetei Zsoltárfordítást kerestem a Kálvin Kiadó könyvesboltjában, amikor megakadt a szemem Kálvin János Máté, Márk és Lukács evangéliumához írt magyarázatának kötetein.[1] Régen vártam ezeket a köteteket, mert tudtam, hogy egy jelentőségteljes hazai vállalkozás zárókövei lesznek. Tíz éve, 2010-ben jelentek meg a Református Egyházi Könyvtár új folyamának első kötetei. A sorozat Kálvin újszövetségi könyvekhez írt kommentárjait, valamint az Institúció megújult kiadását tartalmazza.[2] Most, hogy a kommentár mind a tizenöt kötete megjelent, szeretném bemutatnia sorozatot. Mielőtt azonban erre sor kerülne, előbb Kálvin írásmagyarázatának jellegét és jelentőségét foglalom össze. Kálvin írásmagyarázatai Kálvin elsősorban az Ige teológusa volt. Őt tekintjük a reformáció koraElolvasom >

On:
In: apokaliptika, Krisztusról szóló tanítás

„Méltó vagy, Urunk!” Az apokalipszis Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amit Isten adott neki, hogy bemutassa mindazt, aminek hamarosan be kell következnie. Ez nem azt jelenti, hogy az apokalipszis előre megírt világtörténelem, hanem azt, hogy megismerjük belőle az alázatos szeretet, illetve a gőg és a gyűlölet közötti küzdelem végső kimenetelét. Előbbit a Bárány (Jézus Krisztus), utóbbit a Sárkány (az ördög) testesíti meg a könyvben, de mind a Báránynak, mind a Sárkánynak megvannak a maga eszközei, és megvan a territóriuma is. A Báránnyal és követőivel kapcsolatos dolgokat a könyv égi helyszínen történő események formájában írja le, míg a Sárkány követőit földlakóknak nevezi, szó szerint a földön ülő emberekElolvasom >