ÚJ ADVENTISTA BIBLIAI KOMMENTÁR

Az Andrews Bible Commentary Ószövetségről szóló kötete

Hatvanhét évvel „A hetednapi adventista bibliai kommentár”[1] első kötetének megjelenése után, elkészült egy frissebb és időszerűbb hetednapi adventista bibliamagyarázat ószövetségi kötete (az újszövetséggel foglalkozót 2021-re ígéri a kiadó). Sajnos, a világjárvány miatt nehéz volt beszerezni, de hálás vagyok, hogy a futárszolgálat tegnap kézbesítette a kötetet. El is határoztam, hogy bemutatom a Bibliai Akadémia hasábjain.[2]

A kommentár főszerkesztője a Hetednapi Adventista Bibliai Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója, Angel Manuel Rodríguez. A bibliai könyvek magyarázatát, a bevezető tanulmányokkal együtt hatvan, világszerte ismert adventista bibliatudós írta, és egy 21 főből álló szerkesztőbizottság hagyta jóvá. Elmondhatjuk, hogy mind a megjelent ószövetségi kötet, mind a kiadás előtt álló újszövetségi egy nemzetközi közösség együtt munkálkodásának az eredménye.

Andrea Luxton, az Andrews Egyetem rektora és a kötet felelős kiadója elmondta, hogy az egyház vezetői azzal a megtisztelő kéréssel keresték meg az egyetemet, hogy készítsék el e kommentárt, amit az adventista bibliakutatás újabb mérföldkövének tekintünk.

A bibliakommentár előzménye 2010-ben egy magyarázatos Biblia volt, ami immár két angol bibliai szöveggel (New King James Version, illetve New International Version) is kapható.[3] A magyarázatos Bibliában nemcsak a bibliai szöveghez fűzött rövid jegyzeteket találunk, hanem olyan hosszabb-rövidebb útmutatókat is, amelyek segítenek egy-egy olyan szövegrészlet jobb megértésében, aminek a hetednapi adventista gondolkodásban kiemelkedő jelentősége van.

Röviddel azután, hogy az Andrews University Press megjelentette a Bibliát, a korábbi rektor, Niels-Erik Andreasen vezetésével elkezdődtek a kommentár munkálatai is. A kiadvány szerkesztését, mint már említettem, Angel Manuel Rodríguezre bízták, akit felkészültsége, ismertsége és hitelessége miatt a legalkalmasabb személynek tartottak a feladatra.

Mindkét mű a generálkonferencia támogatásával jelent meg, és várhatóan ez vonatkozik majd az újszövetségi kötetre is.

Rodríguez és a munkáját segítő három társszerkesztő (Daniel Kwame Bediako, Carl P. Cosaert és Gerald A. Klingbeil) röviden bemutatta a mű jellegzetes vonásait, miszerint az Andrews Bibliai Kommentár a Szentírás tömör magyarázata, amit adventista írásmagyarázók készítettek, hogy segítségünkre legyen az „Andrews magyarázatos Biblia” tanulmányozásában. A két mű tehát összetartozik, rendeltetésük a második advent reménységében élő tagok, lelkészek, tanulók és tanárok bibliakutatásának támogatása.

A kommentár annyiban adventista, hogy szerzői olyan hetednapi adventisták, akik gondosan tanulmányozták az egyes ószövetségi iratokat. A kommentár szemléletében a történeti-grammatikai írásmagyarázatot követi, de az írók felhasználták a rendelkezésükre álló legjobb kommentárokat. Mivel a mű terjedelme nem tette lehetővé az eltérő vélemények ütköztetését, a kommentár szövegében csak a munka végeredménye látható.

A kommentár sajátosságai

Az egész mű szellemiségét a reménység gondolatköre határozza meg, ezért a főszerkesztő mindjárt a kötet elején közölt egy hosszabb tanulmányt, ami a reménység ó- és újszövetségi értelmén túl, e keresztény erény gyakorlati kihatásairól is szól. A tanulmányt újabbak követik, melyek a kinyilatkoztatásról, a kánon kialakulásáról, a bibliai szöveg, azon belül az apokaliptikus próféciák értelmezésének elveiről, a hit és a tudomány viszonyáról, és nem utolsó sorban a bibliai archeológia, valamint a bibliai kronológia kérdéseiről szól.

Minden bibliai könyvhöz irodalomtörténeti bevezetőt írtak, ami az Andrews Magyarázatos Bibliában található előszókkal együtt sokat segíthet azoknak, akik bibliai szabadegyetemi előadásokat tartanak, vagy bibliai klubot vezetnek. A szövegben bekeretezve olyan rövid esszéket találunk, melyek egy-egy kritikus kérdést tárgyalnak. Természetesen a kommentár törzse az ószövetségi könyvek magyarázata. Mivel a kommentár nem közli a bibliai szöveget, használata során természetesen kezünk ügyében kell tartani az Andrews Magyarázatos Bibliát, vagy más bibliakiadást.

Az írók bölcs mértéktartással jártak el Ellen G. White írásainak használatában. A bibliai szövegre összpontosítottak, és azt fejtegetik. Nem mellőzik azonban Ellen G. White útmutatásait és röviden idézik is, amikor egy-egy olyan szakaszt magyaráznak, ahol ennek jelentősége van. Következetesen érvényesítik a Sola Scriptura elvét, és Ellen G. White példamutatását követve írásait nem emelik sem a Biblia mellé, sem pedig fölé.

Hogyan használjuk a kommentárt?

A kommentár segít a bibliai szöveg tanulmányozásában, de az olvasó elsődleges figyelme ne a kommentárra, hanem a bibliai szövegre irányuljon. Ezért a Biblia olvasása és tanulmányozása megelőzi a kommentárban található magyarázatok tanulmányozását. Mert az elsőbbség minden esetben a Bibliát illeti meg.

Mivel a bibliai könyvek hátterének ismerete segíthet a szövegben rejlő üzenet megértésében, érdemes elolvasni a könyvek bevezetését, valamint azokat a szövegközi esszéket, amelyek hasznos háttérismeretet adnak. A kommentár nem ismétli meg az „Andrews magyarázatos Bibliában” található információt, ezért a lehető legjobb, ha együtt tanulmányozzuk a két művet.

Minden szempontot figyelembe véve, végül be kell látnunk, hogy a legjobb kommentár is csupán emberi eszköz, ahhoz, hogy megértsük és befogadjuk az igét. Ezért írásmagyarázatunkat éppen úgy a Szentlélek vezetése alá kell helyeznünk, mint ahogy a Lélek által szóltak az Istentől küldött emberek (2Pét 1,20-21) is. Az Andrews Bibliai Kommentár Isten eszköze, ami felkészíthet bennünket, hogy megértsük és megosszuk az igét másokkal, „de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva” (1Kor 2,13).

Szívem vágya, hogy minél többen megismerjük a kommentárt, amit a címlap szerint a szerkesztők azzal a szándékkal állítottak össze, hogy világosságot, mélységet és igazságot merítsünk belőle.

ANDREWS MAGYARÁZATOS BIBLIA

Az „Andrews magyarázatos Biblia” első kiadása tíz éve jelent meg, amit 2019-ben a magyarázatoknak az angol „Új nemzetközi fordítás” szerinti szövegéhez való illesztése követett. Így ma az „Andrews magyarázatos Bibliát” választhatjuk a revideált reformátori szöveggel, vagy az új fordítással. Bármelyiket választjuk, csak a bibliai szöveg lesz más, sem a magyarázatok, sem a szerkezeti elemek nem térnek el.

Három sajátosság

Minden magyarázatos bibliakiadásnak megvannak a maga sajátos vonásai, nincs ez másként ennél a Bibliánál sem.[4]A magyarázatot három dolog jellemzi: megbízhatóság, teológiai tisztaság és gyakorlatiasság. Nézzük meg, hogyan értelmezték a kiadók ezeket a tulajdonságokat!

A megbízhatóság abból fakad, hogy a jegyzeteket olyan teológusok készítették, akik kiemelkedő ismeretekkel rendelkeznek a bibliai tudományok területén. Hat kontinensről, tizenegy bibliatudós dolgozott a köteten. Olyan emberek, akik a világ számos országában tanultak, tanítottak és publikáltak. Ezért a munkaközösség egyetemes rálátással rendelkezett a témára. Az írók élethivatásuknak tekintették, a bibliai kultúra, történelem és nyelv megismerését és megismertetését. Jegyzeteik kielégítik a legmagasabb tudományos követelményeket is.

A teológiai tisztaság azt jelenti, hogy a jegyzetek a bibliai tanítások széles összefüggésében is helytállóak, mentesek az előítéletektől és a részrehajlástól. Az írók arra törekedtek, hogy elkerüljenek minden félreértést a bibliai szöveggel kapcsolatban, nem is szólva a félremagyarázásról. Óvakodtak az olyan módszerektől, melyek biblián-kívüli szempontok alapján magyarázzák a bibliai szöveget. Engedték, hogy a Szentírás saját magát magyarázza. Ezért összevetették a különböző szakaszokat. Ugyanakkor őszintén és leplezetlenül vállalták hetednapi adventista mivoltukat.

A gyakorlatiasság azt jelenti, hogy a szerkesztésben követett módszerek áttekinthetővé és könnyen kezelhetővé teszik a magyarázatos Bibliát. A jegyzetek arra szorítkoznak, ami feltétlenül szükséges, hogy megértsük a kérdéses bibliai szakaszt. Az írók nem terhelték az olvasót felesleges ismeretekkel.

Vannak olyan magyarázatok, melyek egy-egy nagy bibliai tanítás megvilágítását szolgálják. Ezeket a jegyzeteket kis ikonnal jelölték és a kötet végén egy tárgymutatóba rendezték, így könnyen és gyorsan áttekinthetjük a bibliai tantételek alapszövegeit.

Minden könyvet előszóval láttak el, ami tartalmazza a könyv nevét és a név jelentését, a szerzőt és a szereztetés idejét, bemutatja a könyv tartalmát és kiemelkedő üzenetét, valamint a szerkezetét és részletes vázlatát. A magyarázatos Bibliában 12 000 jegyzetet találunk a szöveg alatt, táblázatokat és térképvázlatokat a szövegben, ahol szükség van rá. A könyv végére tárgymutató, konkordancia és színes bibliai térképek kerültek.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az „Andrews magyarázatos Biblia” megfelel azoknak az elvárásoknak, amit e műfajjal szemben támaszthatunk. És mindezt a hetednapi adventista teológiai gondolkodás keretei között teljesíti, ami jelentős könnyebbséget jelent azoknak, akik nem szívesen hámozzák ki az ismereteket olyan művekből, melyek szerzői gyökeresen eltérő teológiai előfeltevésekből indulnak ki.

A REMÉNY ÉS ISTEN ELJÖVETELE

Ahogy fentebb jeleztem, Angel Manuel Rodríguez, az „Andrews bibliai kommentár” főszerkesztője közölt egy tanulmányt a könyvben, melyben összefoglalta a keresztény reménység ó- és újszövetségi alapjait, valamint az egyház küldetésére gyakorolt hatásait.[5] Tiszteletben tartva az Andrews University Press szerzői jogait, eltekintek attól, hogy közöljem az anyagot, de hogy kedvet csináljak a kommentár beszerzéséhez, szeretném röviden összegezni a szerző fő gondolatait.

„Lehet, hogy nem a remény áll a bibliai teológia központjában – olvassuk a bevezetésben –, de mindenképpen e teológia belső köréhez tartozik. E kommentárban arra törekedtünk, hogy bemutassuk a remény jelenlétét a bibliai szövegben, és felvázoljuk, hogy a reménynek milyen hatása van az emberi gondolkodásra. Az emberi élet szinte teljes reménytelensége, vagy legalábbis az a távlatvesztés, ami életünket jellemzi, elengedhetetlenné teszi e feladat elvégzését. A remény bibliai fogalma a várakozás és bizalom jegyében született, és abban a tényben gyökerezik, hogy létezésünk időhöz kötött, a múlt, jelen és jövő keretei között éljük meg azt. A remény jelenléte a Bibliában nem kötődik bizonyos szavakhoz, a legsokrétűbb formában jelenik meg, többek között elbeszélésekben, szertartásokban, valamint intő és bátorító szavakban. Ha a remény első sorban azt jelenti, hogy a jövőbe tekintünk, és várjuk, amit a jövő hoz nekünk, akkor elmondhatjuk, hogy mi emberek természettől fogva a reménység szülöttjei vagyunk; azaz a remény az emberlét lényegéhez tartozik. A Szentírás tanítása szerint valódi reménység azonban csak Istenben és az ő Fiában van.”[6]

Miután a szerző bemutatta a reményt az Ó- és az Újszövetségben, és szólt a remény és a keresztény élet összefüggéseiről, a következőképpen összegezte gondolatait:

Krisztus dicsőséges visszatérésének várása, ami az ószövetségi próféciákban található ígéreteken alapszik, ma is milliók életét gazdagítja, akik várják a dicső eseményt, Isten országának megjelenését. E reménység értelemmel tölti meg életünket, és a reménység hírnökeivé tesz bennünket. Hisszük, hogy a félelemmel és aggodalommal megtelt emberek szívét csak a reménylett dolgok beteljesülése utáni vágy tudja meggyógyítani. Ezért a reménység követei vagyunk, olyan emberek, akiknek tetteiben, szeretetében és kedvességében testet ölt a reménység minden kincse.

Buzgón várjuk a napot, amikor megláthatjuk Istenünk arcát (Jel 22,4). Mivel reménységünk végső beteljesülésének folyamata Krisztus második eljövetelével kezdődik, várjuk Urunkat és Megváltónkat, aki Atyjának dicsőségében visszatér a földre (Mt 16,27; 24,30). Mindez egy olyan esemény lesz, ami a tér minden zugát betölti dicsőséggel és Isten Fiának jelenlétével (Jel 1,7).[7] Mi mást tehetnénk, minthogy János apostollal együtt válaszolunk Krisztus reményteljes ígéretére: „Bizony, hamar eljövök. Ámen. Jöjj, Uram Jézus” (Jel 22,20)! Mindeközben hirdetve Krisztus második eljövetelének és Isten országának eljövetelét. Egy ilyen szellemiségű kommentár különösen időszerű e napokban, amikor az emberek a haláltól való félelem és rettegés fogságában élnek (Zsid 2,14-15). Nem olcsó ez a kommentár, de bízom abban, hogy lesznek olyan adventista lelkészek és angolul tudó testvérek, akik szívesen hoznak áldozatot azért, hogy hozzájuthassanak.

[1]The Seventh-day Adventist Bible Commentary, Review and Herald Publishing Association, Washington, 1953-1957, 1-7. kötet

[2] Angel Manuel Rodríguez (szerk.): Andrews Bible Commentary, Old Testament, Andrews University Press Berrien Springs, 2020, 1158 p.

[3]Andrews Study Bible, New King James Version, Andrews University Press, Berrien Springs, 2010, 1858 p.

[4]http://www.bibliaiakademia.hu/2018/12/14/magyarazatos-bibliak/

[5] Rodríguez: „Hope and the Advent of God”, Andrews Bible Commentary, 2-10. p.

[6] Id. mű: 2. p.

[7] Id. mű: 9-10. p.