Bibliai Akadémia

Hírlevél a bibliai műveltség szolgálatában. Szerkeszti és kiadja: Szilvási József, egyetemi tanár

On:
In: 2020. III. évfolyam, Krisztus második eljövetele

(Jak 5,7-12) Második adventi textusunkat Jakab apostol leveléből vettem: „Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. 8Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. 9Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll. 10Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. 11Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr. Mindenekelőtt pedig,Elolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Krisztus második eljövetele

(Rm 13,8-14) Több fordításban is elolvastam ezt a szakaszt, és úgy ítéltem meg, hogy a Szent István Társulat által kiadott új római katolikus fordítás ragadta meg legjobban a szakaszban rejlő üzenetet: a két bekezdést egy közös cím alá rendezte, miszerint a szeretet a parancsolatok foglalata. A szeretetet pedig az teszi sürgetővé, hogy közel van az Úr eljövetele. „Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel,[1] mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. 9Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. 10A szeretet nem teszElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Jób könyve

Az Elihu rejtély Jób könyvében Néhány napja felhívott valaki, és feltett egy kérdést Jób könyve kapcsán. A kérdés valahogy így hangzott: „jól látom-e, hogy Elihu beszéde mintegy átmenetet képez az emberi bölcselkedés és Isten kinyilatkoztatása között?” A kérdés jogos és megalapozott: amikor zátonyra fut a nagy vita Jób és három barátja között, akkor megjelenik Elihu, ez a vehemens fiatalember, aki előbb Jóbot teremti le, mert igaznak és ártatlannak vallja magát, majd három barátját osztja ki, mert nem találták meg a megfelelő szavakat, hogy meggyőzzék Jóbot. Ezután előadja saját beszédét, amit Jób válasz nélkül hagy, de nem is kell válaszolnia, mert a beszéd végén megszólal IstenElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Biblia tanulmányozása

Luther Márton Galata levél magyarázata Luther Márton (1483-1546) a Római levél magyarázata után áttért a Galata levél magyarázatára (1516-1517), de könyv formájában csak 1519-ben tette közzé előadásait. A kötet 1517, azaz a búcsúcédulákról szóló vita előtti anyagot tartalmaz, viszont a vita után jelent meg. Ezért tükröződik benne Luthernek a vita előtti és a vita utáni felfogása is. Bennünket azonban nem a történelmi szempontok foglalkoztatnak, hanem a kommentár ma is érvényes megállapításai. A kommentár magyar kiadásához, ami Luther Válogatott Művei 9. kötetében jelent meg, Horváth Orsolya írt előszót.[1] Mivel szeretném az olvasót a kötet forgatására ösztönözni, a művel kapcsolatos lexikális ismeretek összefoglalásában – egy-két kiegészítéstől eltekintveElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Evangélium

Luther Márton Római levél magyarázata Luther Márton (1483-1546) egyik megjegyzése szerint, aki megérti, hogy mit jelent „Isten igazsága” a Római levélben, az előtt megnyílik a Paradicsom kapuja. A reformáció atyja nem volt egyedül e meggyőződésével, hasonló kijelentést olvasunk Kálvin Jánostól (1509-1564): aki a Római levél „igazi megértésre eljutott, az előtt már az Írás legrejtettebb kincsei felé is nyitva van az ajtó.”[1] Sajnos, a magyar olvasóközönségnek a huszonegyedik századig kellett várnia, hogy megismerje Luthernek a Római levélhez fűzött magyarázatait. Hálásak lehetünk, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága jóvoltából kezünkbe vehetjük a reformátornak a Római és a Galata levélhez írt magyarázatait.[2] Három dologról szeretnék szólni aElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Evangélium, Jelenések Könyve

Megjelentek a svájci reformátor kommentárjának utolsó kötetei Zsoltárfordítást kerestem a Kálvin Kiadó könyvesboltjában, amikor megakadt a szemem Kálvin János Máté, Márk és Lukács evangéliumához írt magyarázatának kötetein.[1] Régen vártam ezeket a köteteket, mert tudtam, hogy egy jelentőségteljes hazai vállalkozás zárókövei lesznek. Tíz éve, 2010-ben jelentek meg a Református Egyházi Könyvtár új folyamának első kötetei. A sorozat Kálvin újszövetségi könyvekhez írt kommentárjait, valamint az Institúció megújult kiadását tartalmazza.[2] Most, hogy a kommentár mind a tizenöt kötete megjelent, szeretném bemutatnia sorozatot. Mielőtt azonban erre sor kerülne, előbb Kálvin írásmagyarázatának jellegét és jelentőségét foglalom össze. Kálvin írásmagyarázatai Kálvin elsősorban az Ige teológusa volt. Őt tekintjük a reformáció koraElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Krisztusról szóló tanítás

Van-e bibliai alapja ennek a hitnek? A Sinai-félszigeten, a Szent Katalin Monostorban van egy ikon, ami Jézus Krisztust ábrázolja, és amit a monostor alapítója, Jusztiniánosz, bizánci császár (Kr. u. 527-565) adományozott a szerzetesi közösségnek. Az ikon címe: Krisztus a Pantokratór.Jézus Krisztus egyik kezében egy Bibliát tart, másik kezével áldást oszt. Arcát úgy formálta meg az ikon készítője, hogy ha az orr vonalába egy tükröt helyezünk el, bal oldalon egy istenarcot kapunk. Ha megfordítjuk a tükröt, akkor egy emberarc jelenik meg előttünk. A kép szemléletesen foglalja össze a keleti egyház krisztológiáját, és annak a küzdelemnek a jegyében született, amit az egyház a szentháromság-tagadó irányzatokkal folytatott. AElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Biblia tanulmányozása

Az Andrews Bible Commentary Ószövetségről szóló kötete Hatvanhét évvel „A hetednapi adventista bibliai kommentár”[1] első kötetének megjelenése után, elkészült egy frissebb és időszerűbb hetednapi adventista bibliamagyarázat ószövetségi kötete (az újszövetséggel foglalkozót 2021-re ígéri a kiadó). Sajnos, a világjárvány miatt nehéz volt beszerezni, de hálás vagyok, hogy a futárszolgálat tegnap kézbesítette a kötetet. El is határoztam, hogy bemutatom a Bibliai Akadémia hasábjain.[2] A kommentár főszerkesztője a Hetednapi Adventista Bibliai Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója, Angel Manuel Rodríguez. A bibliai könyvek magyarázatát, a bevezető tanulmányokkal együtt hatvan, világszerte ismert adventista bibliatudós írta, és egy 21 főből álló szerkesztőbizottság hagyta jóvá. Elmondhatjuk, hogy mind a megjelent ószövetségi kötet, mind aElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Zsoltárok

Zsoltárfordítások, zsoltármagyarázatok Szokásos könyvtárak és könyvesboltok közötti sétám során a pannonhalmi apátság boltjának kirakatában felfigyeltem Simon Tasmás László „Zsoltárok könyve” című kötetére. Nyomban elhatároztam, hogy megveszem a könyvet. Simon Tamás László nem először vállalkozott bibliafordításra: Újszövetség fordítását 2015-ben adta ki a Pannonhalmi Főapátság, és mivel ezt a fordítást haszonnal forgattam, úgy gondoltam, érdemes lesz megismerni zsoltárfordítását is. Simon Tamás László fordítása arra késztetett, hogy bevezessem a Bibliai Akadémia olvasóit a hazánkban elérhető zsoltárfordítások és zsoltármagyarázatok világába. Képzeletben három részre bontottam ezt a számot: először szeretném bemutatni a huszonharmadik zsoltár különböző fordításait. Az olvasó összesen hat fordítást, három római katolikus és három protestáns fordítást talál itt.Elolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, apokaliptika, Biblia tanulmányozása, Evangélium, hegyi beszéd, Jelenések Könyve

„Boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit” A keresztények kedves olvasmánya a hegyi beszéd „nyolc boldogmondása” (Mt 5,3-12). (Ténylegesen kilenc, de a kilencediket a nyolcadik részletes kifejtésének tartják.) Ritkábban beszélünk arról, hogy Lukács evangéliumában négy boldogmondás van, amit négy jajszó követ (Lk 6,20-26). Az evangéliumokban sem a nyolcas, sem a négyes számnak nincs jelentősége. Nem így a Jelenések könyvében, ott hét boldogmondást találunk, a hetes számnak azonban, mint a teljesség szimbólumának kiemelkedő jelentősége van. Nemcsak a boldogmondások száma fontos, hanem azok elhelyezkedése is. A hét közül egy a könyv előszavában (Jel 1,3), kettő az utószóban (Jel 22,7,14), egy a történeti (Jel 14,13), három pedig aElolvasom >