Evangélium

On:
In: 2020. III. évfolyam, Evangélium

Luther Márton Római levél magyarázata Luther Márton (1483-1546) egyik megjegyzése szerint, aki megérti, hogy mit jelent „Isten igazsága” a Római levélben, az előtt megnyílik a Paradicsom kapuja. A reformáció atyja nem volt egyedül e meggyőződésével, hasonló kijelentést olvasunk Kálvin Jánostól (1509-1564): aki a Római levél „igazi megértésre eljutott, az előtt már az Írás legrejtettebb kincsei felé is nyitva van az ajtó.”[1] Sajnos, a magyar olvasóközönségnek a huszonegyedik századig kellett várnia, hogy megismerje Luthernek a Római levélhez fűzött magyarázatait. Hálásak lehetünk, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága jóvoltából kezünkbe vehetjük a reformátornak a Római és a Galata levélhez írt magyarázatait.[2] Három dologról szeretnék szólni aElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, Evangélium, Jelenések Könyve

Megjelentek a svájci reformátor kommentárjának utolsó kötetei Zsoltárfordítást kerestem a Kálvin Kiadó könyvesboltjában, amikor megakadt a szemem Kálvin János Máté, Márk és Lukács evangéliumához írt magyarázatának kötetein.[1] Régen vártam ezeket a köteteket, mert tudtam, hogy egy jelentőségteljes hazai vállalkozás zárókövei lesznek. Tíz éve, 2010-ben jelentek meg a Református Egyházi Könyvtár új folyamának első kötetei. A sorozat Kálvin újszövetségi könyvekhez írt kommentárjait, valamint az Institúció megújult kiadását tartalmazza.[2] Most, hogy a kommentár mind a tizenöt kötete megjelent, szeretném bemutatnia sorozatot. Mielőtt azonban erre sor kerülne, előbb Kálvin írásmagyarázatának jellegét és jelentőségét foglalom össze. Kálvin írásmagyarázatai Kálvin elsősorban az Ige teológusa volt. Őt tekintjük a reformáció koraElolvasom >

On:
In: 2020. III. évfolyam, apokaliptika, Biblia tanulmányozása, Evangélium, hegyi beszéd, Jelenések Könyve

„Boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit” A keresztények kedves olvasmánya a hegyi beszéd „nyolc boldogmondása” (Mt 5,3-12). (Ténylegesen kilenc, de a kilencediket a nyolcadik részletes kifejtésének tartják.) Ritkábban beszélünk arról, hogy Lukács evangéliumában négy boldogmondás van, amit négy jajszó követ (Lk 6,20-26). Az evangéliumokban sem a nyolcas, sem a négyes számnak nincs jelentősége. Nem így a Jelenések könyvében, ott hét boldogmondást találunk, a hetes számnak azonban, mint a teljesség szimbólumának kiemelkedő jelentősége van. Nemcsak a boldogmondások száma fontos, hanem azok elhelyezkedése is. A hét közül egy a könyv előszavában (Jel 1,3), kettő az utószóban (Jel 22,7,14), egy a történeti (Jel 14,13), három pedig aElolvasom >