On:
In: Egyéb kategória

Pál apostol nehezen érthető kijelentése A Korinthusiakhoz írt első levélben van Pál legrészletesebb tanítása a feltámadásról. Az apostol először összefoglalja az evangelizáló sorozat fő pontjait, aminek eredményeként megszületett a gyülekezet (1Kor 15,1-11). E sorozat kiemelkedő üzenete volt, Krisztus halála és feltámadása: „mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam: hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és a harmadik napon feltámadt az Írások szerint”, „így prédikálunk, és így lettetek hívőkké”(1Kor 15,3-4,11).  Miért kezdte Pál azzal a határozott kijelentéssel, miszerint Krisztus nemcsak meghalt, hanem el is temették, majd fel is támadt? Jó oka volt erre: a görögök hittek abban, hogyElolvasom >

On:
In: Egyéb kategória

Milyen testben jelennek meg? A korinthusi gyülekezet tagjainak egy része nem tudott mit kezdeni a test feltámadásával. Ebből fakadhatott az a kérdés, amit e tanulmány címéül választottam: „Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg”(1Kor 15,35)? Pál a fejezet második felében (1Kor 15,35-57) felelt a kérdésre. Az apostol válaszát szeretném elemezni ebben a tanulmányban. Meglepő, hogy a kereszténység körében amilyen kiterjedt vita folyik a lélek, vagy a szellem szerepéről a halállal, a feltámadással és az örök élettel összefüggésben, olyan erőteljesen mellőzik a test szerepének vizsgálatát. A test teológiájával egyébként is sok gondunk van, és ezek a gondok csak még súlyosabbak lesznek, amikor a feltámadásról vanElolvasom >

On:
In: Egyéb kategória

A keresztény hagyomány kisebb-nagyobb csokrokba gyűjtötte Jézus szavait és tetteit, ezzel mélyítve el megváltói szolgálatának ismeretét. Ez a folyamat már az evangéliumokban elkezdődött, és aztán folytatódott az egyház történetében. János például megörökítette Jézus hét csodáját, és hét „én vagyok”kezdetű mondatát.  E folyamat része az is, hogy a négy evangélista leírta Jézus hét szózatát, ami a kereszten hangzott el. E hét szózat esetében nem lehet eltekinteni a tudatosságtól, hiszen Lukács és János három-három szózatot jegyzet fel anélkül, hogy ismételnék egymást. Máté és Márk pedig hozzáadta a hetediket.  Az evangéliumok szinopszisa szerint a szózatok a következő sorrendben hangozhattak el:  (1) „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”(LkElolvasom >

On:
In: Egyéb kategória

Egyesek keresztútnak (Via Crucis), mások a fájdalmak útjának (Via Dolorosa) nevezik azt az utat, amit Jézus megtett Pilátus palotájától a Golgotáig, ahol megfeszítették, meghalt, és eltemették. Eredetileg a ferencrendi szerzetesek rajzolták meg ezt a hatszáz méter hosszú útvonalat Jeruzsálemben, majd kápolnát építettek az út legfontosabb állomásaihoz. Az első palesztinai zarándokok a tizennegyedik században járták be a fájdalmak útját, majd a tizenötödik századtól olasz és német földön is építettek keresztutakat. Ezeknek akkor még csak hét állomása (stáció) volt, a tizennégy stációból álló keresztút a tizennyolcadik században terjedt el, miután XII. Kelemen pápa 1731-ben egységesítette az ájtatosság gyakorlásának ezt a módját.  A keresztút célja, hogy a keresztényekElolvasom >

On:
In: Biblia tanulmányozása

Esettanulmány 2Móz 23,4. A Bibliai Akadémia előző számában ismertettem Roy E. Gane egyik könyvét, ahol arról írt, hogyan értelmezzük és alkalmazzuk a mózesi törvényeket, hogy azok minden jó cselekedetre felkészíthessenek bennünket (2Tim 3,16-17). Az ismertető végén megígértem, hogy kiemelek egy esettanulmányt a könyvből, melyben a szerző bemutatta az erkölcsi értékek ismeretében való növekedés bibliai módszerét. Ebben számban az esettanulmányt szeretném bemutatni. Olvassuk el először a parancsolatot!  „Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá”(2Móz 23,4). A szöveg határai világosak: egy kazuisztikus törvényről van szó, ami a „ha”szócskával kezdődik. A következő törvényt ismét egy „ha”szó vezeti be. Egyetlen keresztény sem vitatja, hogy a törvény erkölcsileg követendőElolvasom >

On:
In: Egyéb kategória

E dolgozat célja a bibliai törvények, parancsolatok és rendelkezések helyes értelmezésének vizsgálata.  Öt témakörről szeretnék szólni: (1) a törvényekkel kapcsolatos fogalmakról; (2) a szövetségről, a Tízparancsolatról, mint Isten kormányzásának alaptörvényéről; (3) a parancsolatok osztályozásáról; (4) arról, hogy miért nevezzük az ószövetségi törvényeket „kedves és jóindulatú”törvényeknek. (5) Végül érintem Jézus és az apostolok törvényértelmezésének kérdését.  A szavak ereje Három héber szót kell megemlíteni az Ószövetségből, melyek mindegyike összefügg a törvény fogalmával, bár ezek egyike sem jelenti pontosan ugyanazt, amit mi a „törvény”szó alatt értünk. Az első a „tóra”, a második a „hoq”,a harmadik a „dábar”.  A „tóra” egy olyan szóból származik, ami útmutatást, felvilágosítást és tanítást jelent. Kétszázhúsz helyen van jelenElolvasom >

On:
In: 2018 I. évfolyam, Bibliai Akadémia

Mi az? Mire való? Hogyan használjam? I. évfolyam 6. szám Isten előbb sokszor és sokféleképpen szólt az atyákhoz a próféták által, majd a Fiú által szólt hozzánk (Zsid 1,1-2). Mi azonban sem Istent, sem Jézus Krisztust nem hallottuk. Ezért azok tanúságtételére vagyunk utalva, akik átvették és leírták nekünk Isten Szavát. Isten és az ember együtt munkálkodott azért, hogy az Ő életadó szava eljusson hozzánk. Isten maga gondoskodott arról, hogy Szava hitelesen szólaljon meg a Szentírásban (2Pét 1,19-21). A Biblia Isten Szava emberi nyelven, csak akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük a bibliai szöveg kettősségét. Isten kegyelmére, személyes erőfeszítésre, valamint emberi eszközökre van szükségünk, akik megvilágítjákElolvasom >

On:
In: 2018 I. évfolyam, Bibliai Akadémia

I. évfolyam 6-7. szám Az írásmagyarázat egyszerű lépéseiről szóló tanulmányunkat most egy levélrészlet vizsgálatával folytatjuk (Kol 2, 8-23). Vizsgáljuk meg a levél hátterét, és az idézett szöveg környezetét! Mivel nincsenek külső forrásaink ehhez kénytelenek vagyunk egy olyan módszerhez folyamodni, ami egyszerre nélkülözhetetlen és problematikus. Ezt a módszert tükörolvasásnak nevezzük, és az a lényege, hogy a levélben elhangzó érvekből, mint egy tükörből próbálunk visszakövetkeztetni az eredeti problémára. Mivel fennáll a hibás következtetés veszélye, ezzel a módszerrel mindig óvatosan kell bánnunk. Foglaljuk össze azt, amit a tükörolvasás módszerét használva megtudhatunk napjaink egyik megbízható evangéliumi keresztény szerzőpárosától: Pál Krisztus mindenható voltát hangsúlyozza (Kol 1,15-19), tehát a tévtanítók feltehetőlegElolvasom >

On:
In: 2018 I. évfolyam, Bibliai Akadémia

I. évfolyam 4-5. szám Máté evangéliuma tizennyolcadik fejezetéből választottam azt a szakaszt, melynek segítségével bemutatom a bibliai szöveg elemzésének hét lépését. Vizsgálódásunkat azzal kezdjük, hogy megfigyeljük e szakasz elhelyezkedését az evangéliumban, majd néhány lábjegyzet kíséretében elolvassuk a szöveget. Máté evangéliuma az első az evangéliumok sorrendjében. Ezért egyesek „főevangéliumnak” is szokták nevezni, mert ha egy-egy történet vagy tanítás más evangéliumokban is előfordul, az olvasók akkor is a Máté evangéliumában található változatot részesítik előnyben. Jó példa erre Jézus megkísértésének története (Mt 4,1-11; vö.: Mk 1,12-13; Lk 4,1-13), valamint az Úr imádsága (Mt 6,9-13; vö.: Lk 11.2-4). Máté evangéliuma nem jegyzőkönyv, szerzője Jézussal járt, látta csodáit, és hallottaElolvasom >